Igen, igen, igen!!!
Na, nem önként és dalolva, de küldözgeti nekem a leveleket a Nagyúr.
Kényszerből!
Nekik kényszerből!
Már a második levélke jött, az elsőben csak az volt a lényeg, hogy mivel a PSZÁF felé bejelentést tettünk, tehát megkeresnek azzal, hogy ők teljesen frankón csinálnak mindent.
Mi közben újabb bejelentést tettünk a PSZÁF felé, azzal a kiegészítéssel, hogy az egész eljárása a banknak szerintünk nem felel meg a jogszabályokban előírtaknak, és hát emiatt újra kaptunk egy levelet.
Ezek szerint vagy a PSZÁF kötelezi öket, hogy felénk magyarázkodjanak, vagy felénk magyarázkodnak először, hogy a hivatalnak leírhassák, hogy itt most gyakorlati egyeztetések folynak, és nyugi, nyugi, ne tessenek minket bántani.
Mert így kezdik:
Köszönettel vettük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél tett ismételt észrevételét, így módunkban áll Önnek tájékoztatást nyújtani.
Hóhóhóhóhó!
Micsudi titkok feltárásának tilalma alól menthette fel a hivatal a bankot?
Mert nagy és nehéz, esetleg veszélyes titoknak kell annak lennie, amiről saját ügyében az ügyfelet, csak így áll módjukban tájékoztatni.
Most tudom, hogy úgy lennék korrekt, ha beszkennelném a banki levelet ide, de ennek két komoly akadálya van.
Nincs itthon szkennerem, és nincs engedélyem a banktól, hogy nyilvánosságra hozzam a levelüket.
De, mivel a válaszom részletes és alapos, szerintem nem kell rejtvényfejtői képességgel rendelkeznie a kedves olvasónak, hogy tudja, mit is rejt tartalmilag a szigorúan banktitkos levelük.
Tehát beteszem a választ és ha mégis kérdés merülne fel, azt kérem jelezni a hozzászólásoknál:
OTP Bank
Központi Ügyfélkapcsolati Főosztály
Iktatószám: ESZ-21-141323/149519/2007
Köszönettel vettük 2008 február 20 napjával kelt tájékoztatásukat a PSZÁF felé benyújtott panaszunkkal kapcsolatban, melyre az alábbiakban reagálunk.
Levelük azon pontjával – miszerint Önök cégünk ellen beszedési megbízást nem nyújtottak be – teljesen egyetértünk, ilyet soha nem is állítottunk.
Kifogásunk a teljes eljárásra vonatkozóan volt, melyeket a mai napig fenntartunk az alábbi indokok alapján:
Cégünk részére valóban érkezett 2006 március 30.-ai keltezésű felszólítás, melyet 2006 04.05 napjával jogászunk útján (Dr Marosi Andrea) megkifogásoltunk a Ptk.274.§ (1). alapján.
Ezen kifogásra a mai napig elutasító válasz részünkre nem érkezett, ezért a kifogást elfogadottnak tekintettük.
Felszólításukban 39.652.663.-Ft tőke valamint 1.014.612.-Ft hiteldíj szerepel.
Tudomásunk szerint, fent említett kifogásunk után az OTP Bank Zrt benyújtotta hitelezői igényét a Friss Kft fa. felszámolási eljárása során, ezáltal megnyitva az utat követelése kielégítésére az egyenesági adóstól.
Az OTP Bank Zrt 2007 május 23 napjával adta be végrehajtást kérő okiratát a Bíróságra.
Tekintettel az eltelt több mint 1 (egy) év időre és a követelt összeg jelentős növekedésére, valamint a megválaszolatlanul maradt kifogásunkra, véleményünk szerint egyeztetésre, fizetési felszólításra lett volna kötelezett a pénzintézet a végrehajtás iránti intézkedése előtt.
Tisztázásra szorul, hogy Önök mikor, milyen összegben nyújtottak be hitelezői igényt a felszámolási eljárás során, hogy mint zálogkötelezettként helyt álló, figyelembe véve a Cstv. 37 § (3) pontjában foglaltakat, érvényesíteni tudjuk az átvett követelést az eredeti adós felé. Jelen konkrét esetünkben, komplexen kell vizsgálnunk a Polgári törvénykönyv, a Csődtörvény és a Számviteli törvény egymással való összefüggéseit és ezen belül a felek lépéseit, hiszen bármelyik fél hibás, vagy mulasztásos cselekedete nem hozhatja méltánytalanul hátrányos helyzetbe a vétlen másik felet.
Tehát tisztáznunk kell, hogy miként érvényesülhet a Ptk. 276. § (2) bekezdése a CsT. 37. § (3) pontjában foglaltakkal együttesen.
Ismételten tájékoztatjuk Önöket, hogy a Friss Kft fa. 95% tulajdonosának a hitelezők kifizetésére szándéka és pénzügyi fedezete változatlanul megvan, sőt ezen szándékáról az összeg meglétét igazoló dokumentumokat bemutatva Önök felé, értesítette az OTP Bank Zrt.-t. Sajnos ezidáig hiteles tevékenységet záró mérleg hiányában a benyújtott követelések nincsenek alátámasztva ezért bírósági határozat alapján ki sem fizethetőek. Álláspontunk szerint a felszámolás elhúzódásának ez az elsődleges oka nem pedig a tulajdonos kifogásai, melyek arra irányultak, hogy ez a törvénytelen állapot megszűnjön. Véleményünk szerint a törvénytelen állapot fennállásában az OTP Bank Zrt-nek, mint a Hitelezői Választmány elnökének jelentős szerepe van, mivel a vállalt feladatait nem teljesítette, a felszámolót nem kényszerítette törvényes kötelezettségei végrehajtására, munkáját nem ellenőrizte, a hitelezők érdekeit nem képviselte, sőt megtévesztő adatokat szolgáltatott részükre.
Állításukkal ellentétben, peres eljárást a tulajdonos nem indított a felszámolás ideje alatt.
Kifogásoljuk továbbá a végrehajtó bevonását és ezzel jelentős és felesleges költség okozását terhünkre, hivatkozva az eredeti 1901/2001 számú közjegyzői okirat azon pontjára, hogy a Bank önálló ingatlanforgalmazási tevékenységére való tekintettel jogosult az ingatlan közvetlen értékesítésére, és ezzel a jogával élni is kíván. Mi az Önök kívánságát, mint ésszerű és költségkímélő megoldást aláírásunkkal hitelesítve tudomásul vettük és elfogadtuk. A szerződés ezen pontja nem lett változtatva a későbbi módosításokban, így számunkra elfogadhatatlan és szerződéssel ellentétesnek tartjuk a végrehajtó bevonását.
Levelük azon részére válaszolva, hogy nem áll jogukban vitatni az inkasszó jogosságát, a formai okok tekintetében megkérdőjelezni nem tudjuk. Viszont amennyiben Önök a jogszabályoknak megfelelően valóban megvizsgálták a végrehajtói okiratot tartalmilag is, akkor, mivel Önök nyújtották be a kérelmet, ismerniük kellett annak tartalmát, hogy nem inkasszóra szólt. Véleményünk szerint, minimálisan erkölcsi kötelességük lett volna, és a jó hírük érdekében is feltétlenül szükséges erről a tévedésről a végrehajtót értesíteni.
Ptk.274. § (1) A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
Cstv. 37 § (3) Ha a hitelező a fenti bejelentési kötelezettségeket egy éven túl teljesíti, úgy követelése kiegyenlítésére nem tarthat igényt
Ptk. 276. § (2) Nem érvényesíthető bírósági úton a kezessel szembeni követelés, ha a kezességet olyan követelés biztosítására vállalta, amely bírósági úton nem érvényesíthető. Ebben az esetben az elévült követelés sem jelent kivételt.
Mentesül a kezes akkor is, ha a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált, azaz például a bank elmulasztotta időben érvényesíteni, és a követelés elévült.
