Most nem a részvénytulajdonosokat akarom ijesztgetni, de azon csak elgondolkodtam, hogy nem vennék OTP részvényt, ha már a nagyvezír Csányi Sándor is másba fektet be, amikor köztudottan a bankszektor termeli a legnagyobb nyereséget.

A bankokat talán csak a kábítószer, fegyver és emberkereskedelem előzi meg.

De róluk legalább köztudott, hogy bűnözők, amíg a bankárokról ezt nem mondhatjuk el.

Mert nem mondhatjuk el.

Tehát, miért is kellenek neki a sokkal kisebb haszonkulccsal termelő tej, hús, bor cégek a banki tulajdonrész növelése helyett?

Talán, mert tud valamit, amit mi kívülállók nem.

Most sokkal inkább azzal foglalkozom, ami személyesen is érint engem, mint egyszerű számlavezetőt, megtakarítót, pénzemet biztonságban tudni akarót.

Az előző részekben már leírtam, hogy egy hozzám személyesen kapcsolható vállalkozás számlájára befogadott az OTP egy végrehajtói azonnali beszedési megbízást, csekélyke 53. 608.451.- Ft értékben. Szedegették is szorgalmasan lefelé a beérkező pénzecskéinket, minden tiltakozásunk ellenében. Tiltakoztunk, annak biztos tudatában, hogy senkinek nem tartozunk, nem hogy 53 milliós nagyságrendben, de 53 forinttal sem, erre kényesen ügyelünk cégünk jó hírneve érdekében immár 15 éve, és semmiféle olyan kötelezettségvállalásunk nincs, ami egy ilyen inkasszóra lehetőséget adna.

A bank, az OTP (nehogy már valaki általánosságban gondolja minden bankról, hogy ezt teszi), tiltakozásunkra azt hazudta válaszában, hogy mindent a törvényeknek megfelelően hajtott végre.

Az csak teljesen természetes, hogy elsőre a cég vezetése, velem együtt, teljesen lebénult attól, hogy minden pénz eltűnt a folyószámláról, és nem tudtuk elutalni időben a fizetnivalóinkat.

A mai gazdasági világban oly nehezen felépített, „tökéletesen megbízható vállalkozás” ritkának számító hírnevünknek egy perc alatt vége lett!

Ehhez még, mekkora leégés, hitelrontás ha sorban kellett volna felhívni partnereinket, értesíteni a hatóságokat, hogy sorry, most nem tudunk fizetni, tessék türelemmel kivárni, ameddig az 53 milliós inkasszó kifut az Önök kifizetése előtt.

Már húzhattuk is le volna rolót, és várhattuk volna a felszámolásunk kezdetét.

Nem beszélve azokról az egyéni emberi tragédiákról, amit a családos, többgyerekes dolgozóink élhettek volna át télvíz idején, közvetlenül karácsony előtt, ha nem kapják meg a fizetésüket, sőt elveszítik munkájukat is egyúttal.

Meg itt van ugyebár, ami ellen állítólag országunk vezetői is harcot hirdettek, egy újabb körbetartozási lánc első szeme, hiszen, mint mikróvállalkozás, mi is több hasonló kis vagy mikróvállalkozástól kapunk alapanyagokat, szolgáltatásokat, akiknek lehetséges, hogy ezzel mi leszünk fizetésképtelenségüknek okozói.

Persze nem így történt, amikor láttuk, hogy a problémát gyorsan nem lehet lerendezni, figyelembe véve a bíróságok nemzetközileg is elismerten megmagyarázhatatlanul lassú intézkedéseit, nyitottunk egy másik bankszámlát, természetesen másik banknál, felvettünk egy nagyobb privát kölcsönt, hiszen egy inkasszó terhe mellett pénzintézeti segítségre nem számíthattunk, és amilyen gyorsan lehetett utaltunk.

Közben panaszt tettünk a PSZÁF-nél, és ügyvédet fogadtunk, hogy a törvényes utat bejárva segítsen nekünk, bár én sokkal szívesebben robbantottam volna bankot, nem kaszinói felfogásban.

Az ügyvéd, mivel rámenős, alig három hét alatt utánajárt az inkasszó eredetének, és ekkor kiderült, hogy nincs is eredete.

Nincs egyetlen olyan dokumentum, végzés sem, ami az inkasszó jogosságát alátámasztaná!

Ilyen inkasszót az APEH vagy egy erről szóló bírósági határozat rendelhet el, és egyik sem létezik, ezt erősíti meg a tárgyban benyújtott ügyvédi beadványra kapott Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 2007. december 17. végzése:

Mindezek következtében tájékoztatja tehát a bíróság az adóst, hogy a bíróság nem a pénzkövetelés végrehajtását rendelte el!

Tegnap előtt a következő levelet kaptuk az OTP banktól (kiemelve a lényeges mondatok):

Tisztelt Sz. G.!

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez írt megkeresésére illetékességből az alábbiakról tájékoztatjuk.

(itt jött a közbenső blabla) majd a lényeg:

Biztosítani szeretnénk Önt, hogy bankunk minden esetben – így ebben az esetben is – vizsgálja a részletes szabályokat tartalmazó 21/2006. (XI.24.) MNB rendelet szerint az azonnali beszedési megbízás adattartalmát formai és tartalmi szempontból egyaránt.

Budapest, 2007. december 21.

tisztelettel:

Losonczy Péter                      Sipos Imréné

főosztályvezető                          főelőadó

Akkor most idézném az idevonatkozó jogszabály legfontosabb pontját:

A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy annak ellenére a hitelintézet kizárólag végrehajtható bírósági és államigazgatási határozatok alapján, külön jogszabályban meghatározott esetekben, valamint a banki tevékenységgel kapcsolatos követelés (kezelési költség) érvényesítése érdekében terhelheti meg a bankszámlát.

Most akkor mi van, mit is vizsgált Losonczy főosztályvezető úr Siposné főelőadó hölgy segedelmével?