Megöl a disznófejű Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon.
Éreztem, megöl, ha hagyom.
Ady Endre: Harc a Nagyúrral
Az igazi nagy klasszikusok legfőbb jellemzője, hogy mindig aktuálisak.
Vagy lehet ezt fordítva is értelmezni, a költő tiltakozik, lázad a saját korának rossz dolgai ellen, és természetesen ettől semmi nem változik.
Így lesz a mű örök értékű, maradandó – a rossz dolgokkal egyetemben.
Mennyivel jobban kedveltem volna Ady e versét kisiskolásként, ha tudom, hogy egész életemben végigkísér az igazsága. De csak azt tudtam, hogy szó szerint kell bebifláznom, és minden hibáért, amit felkántálása közben ejtettem, jár egy körmös. Így lett a vers negatív főhőséből gyermeki tudatomban Balambér, a pálcás kedvű magyartanár megtestesítője.
Balambér, meg mint egy átváltozóművész, végigkísér egész életemen, csak mindig más alakban.
Most éppen banknak öltözve.
Erről a harcról zengeném el, egyáltalán nem halhatatlan, de igaz dalomat, és mivel nem kedvelem az általánosítást, nevezzük nevén az ellenfelet, a logója szerint „szívatós” OTP Bankot.
Tehát nyugodtan kijelenthetem, hogy ebben a bankban nincs biztonságban a pénzem, a pénzünk, ami egy bank esetében, nem túl jó hír.
A privát számlámról tegnap gyorsan átutaltam a pénzemet egy „európai” bank itteni fiókjába, mielőtt még engem is megszívatnak, mint a cégünket, vagyis lenyúlják a rájuk bízottat.
Mert most már nyugodtan kijelenthetem, hogy teljesen jogtalanul és törvénytelenül telepedtek rá az inkasszóval a számlánkra, loptak el tőlünk több millió forintot egy olyan végrehajtó segítségével, aki magas ívből leszarta, hogy miről szól a bírósági meghatalmazása.
Mert az nem kezességről, hanem tárgyi fedezetről szól, egy adott tárgyra, és még ez a végrehajtás kérelem is lényegi tényhamisítással készült el a benyújtó részéről, aki lehagyta a beadványból, hogy közel 400 milliós fedezete van biztosítva, az adóstól.
Hogy az OTP bank, miért is nem tudott választ adni a vállalkozás kérdésére, hogy kitől és honnan került elő ez az inkasszó, mikor pontosan az OTP bank nyújtotta be a bíróságra, arra csak egy lehet a válasz, mert nem felelt meg a tartalma a valóságnak, és ha ezt megtudjuk, akkor azonnal megtámadhattuk volna.
Gondolom, hogy ezt nevezik szándékos megtévesztésének, úgy az ügyfél, mint a bíróság felé.
Az is teljesen érthetetlen, hogy egy vagyontárgyra vonatkozó bírósági határozatot, a végrehajtó miként mer teljesen másra beindítani, mint amire az szól. Erre nem is tudok más magyarázatot mondani, hogy abból merített bátorságot a törvénytelenségre, hogy a testvére a Végrehajtói elnökségi titkára, és úgy gondolja, hogy neki különleges védelem dukál.
s ha már család (már ha nem vertek át, és csak névazonosságról van szó) Zoltán Levente a végrehajtói kamara elnökségi titkára.
http://bankweb.hu/index.php?modul=vegrehajtobank
Csak, ha a kamaránál akarnál dörömbölni...”
Arról már nem is beszélek, hogy úgy a bank, mint a bíróság, és végül a végrehajtó, a kötelezően előírt értesítéseket a várható lépésekről „véletlenül” elmulasztva, még a lehetőségét sem adta meg a tisztázásnak (15 nap a fellebezés határideje), ezzel egy szabályosan működő vállalkozást ellehetetlenítve, a tönkretételére szövetkeztek szerintem.
A következő részekben azt is tisztázni fogom, hogy minek köszönhető ez a támadás, ahol tökéletesen semmibe vették a törvényi előírásokat.
Két jó hír a sok rosszban:
1. ahogy az ügyvédünk bejelentette, hogy a bíróság elnökéhez fordul egy Sürgősségi Beadvánnyal, az elrendelő bíró azonnali intézkedést ígért.
2. a PSZÁF iktatta az ügyet, és szintén azonnali intézkedést ígért, és ehhez ezt a kiegészítést, amiről a fentiekben írtam most, hétfőn, teljes dokumentációval megkapják.
Az teljesen természetes, hogy a vétkesek megbüntetéséért, és kártérítésért is harcolni fogunk
