HTML

Egy izomagyú naplója

a világom alulnézetből, mindennapi morgásaim

Friss topikok

Linkblog

Képzelt riport egy OTP balhéról

2008.01.17. 15:47 izomagyú

  Aránylag nagy vihart kavart esetünk, és talán a másokkal megesettek is, amiket az internet segítségével a nyilvánosság elé tárhattam és ami hosszú vajúdás után, talán a média érdeklődését is felkeltheti végre a jelek szerint.

Most a képzelet segítségével, és némi múltbéli riporteri gyakorlattal, megpróbálom bemutatni, hogy milyennek is szeretném olvasni, látni, hallani ezt a témát, miközben elvonatkoztatunk a konkrét esettől, és kiemeljük azokat a részeket, amik mindenkit érinthetnek és bánthatnak.

Természetesen feltételezem, mint virtuális riporter, hogy sikerül megnyernem válaszadónak a bankfelügyeletet, az érintett bankot, egy államigazgatási jogi szakembert, hogy a most következő kérdésekre a nyilvánosság előtt válaszoljanak:

  1. igaz-e az, hogy hamis biztonságról beszélnek az embereknek a bankrendszerrel kapcsolatban? (ez akkor is érdekes, ha nem általános, hanem egy adott bankról beszélünk most, az OTP-ről)

  2. Igaz-e, hogy a bankok pénzügyi erejüknél fogva felhatalmazást kaptak az alkotmány, vagyis a meglévő törvények egyedi értelmezésére, belső rendelkezés általi felülírására?

  3. Mennyire általánosak ezek a gyakorlatok a bankok működésében?

  4. Melyik az erősebb hatalom, az Országgyűlés, vagy a banki apparátus?

  5. Mennyi az esélye egy vállalkozásnak, ha egy nagybank, mint pl. az OTP az esetünkben, ki akarja készíteni?

  6. Alkalmas-e a magyar igazságszolgáltatás megvédeni az egyént egy bank törvénytelen támadásától?

Ez az államapparátusos felvetés, már csak azért is izgalmas, mivel minden vállalkozás a törvény erejével van kényszerítve a banki szolgáltatások igénybevételére.

Ilyenkor felmerül a kérdés bennem, hogy ha egy bank tönkreteszi a vállalkozást, és mondjuk nem tud helytállni a kártérítésben, akkor a kényszerítő intézkedések meghozója perelhető-e kártérítésre?


2 komment

Nem hittem volna – OTP saga végtelen

2008.01.12. 11:08 izomagyú

 

Nem hittem volna, hogy még mindig ennek a banknak a hibáit fogom ostorozni, de úgy látszik a kapott témák kifogyhatatlan sorban kerülnek elő, mintha az élet egyetlen banki intézményen keresztül szeretné megmutatni, hogy mit nem lehet, mit nem szabad.

Ez talán az igazi banki bakik állatorvosi lova, ahol a pénzintézetek összességének minden elképzelhető hibája, betegsége egyetlen példányon tanulmányozható.

Természetesen, ha Csányi úrnak ez volt a célja, mondjuk oktató céllal, akkor ezt a hirdetéseiben első helyen kellene hoznia, hogy a szerencsétlen ügyfelek tudják, milyen rizikót vállalnak, ha részt vesznek ebben a fájdalmas, esetenként komoly vesztességet okozó kísérletben.

A következő eset bemutatása a vállalkozók számára feltétlenül fontos, hiszen egy sürgős kifizetés ellehetetlenítése a bank részéről, akár végzetes is lehet.

A példát, a NOL (Népszabadság On Line) blogtárhelyéről emeltem át, természetesen a szerző engedélyével:



OTP 2:0 ODA- Frissítve

2008-01-03 17:55:1614 hozzászólás

Elhiszitek, ha azt mondom, hogy a két ünnep között is sikerült az OTP-nek felnyomni a pumpámat???

2:0 oda, ráadásul az a legszebb, hogy ennek a legfrissebb problémának semmi köze nincsen a korábbi, értékpapíros mellé/le-, nyúláshoz, hanem egy másik vonalon érkezett jobbegyenes tőlük!

(Az értékpapíros ügy miatt írt panaszlevelemre még nem érkezett válasz, de ha ezen a héten nem jön meg tőlük a levél, kénytelen leszek harapni, de erről majd egy másik posztban)

Megírtam, és holnap reggel, személyesen is kézbesítem is a fiókvezetőnek írt levelet, melyből kiderül az általam megismert legújabb �OTP féle RENDSZERHIBA�

Fiókvezető Asszony/Úr!

Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.

Fiók címe

Tárgy: Digitális aláírás rendszerbe történő bevitelének elmulasztása

Tisztelt Fiókvezető Asszony/Úr!

A levelemben, az alábbiakban ismertetett, az OTP Bank Nyrt. által, az általam vezetett cég kárára elkövetett mulasztás miatt fordulok Önhöz.

2007. december 29-én, Tatabányán, ........... alatt lévő OTP fiókban szerettem volna az általam tulajdonolt és vezetett ���. Kft. folyószámlájához hozzáférni, és megbízást adni bizonyos banki ügyletek elvégzésére, de a fiók alkalmazottai nem tudtak azonosítani, mert hiába volt nálam a cég bankkártyája, mely a saját nevemre van kiállítva, az ügyintézők számítógépes rendszerben nem találták az aláírási címpéldányomat.

A Tatabányai OTP fiók dolgozói azonnal megkísérelték az Önök fiókját megkeresni telefonon az azonosításom érdekében, de többszöri próbálkozás után sem érték el a fiókot!

Mindezek miatt tehát hiába várakoztam a Tatabányai bankfiókban, nem tudtam semmilyen ügyletet kezdeményezni a cégem bankszámláján, továbbá a Tatabányai fiók egyik ügyintézője tájékoztatott, hogy ők ugyan látják, hogy 3 fő van valamilyen jogcím alatt feltüntetve a cégem bankszámláján, de az aláírási minta hiányában nem tudják, hogy ezek közül kinek van hozzáférhetősége a számlához. Az Önök által vezetett folyószámlán feltüntetett három személy, mint megtudtam: ����Úr,  ���.. (Édesapám) és jómagam. Ezen információ különösen megdöbbentett, hiszen 2005 novembere óta egyedüli aláíró vagyok a cégem folyószámláján, ���� Úr ráadásul azóta, semmilyen kapcsolatban nincs a cégemmel, mely változásról még 2005-ben személyesen vittem be Önökhöz az érvényes cégpapírokat! Édesapámnak, néhai ��� évek óta nem volt hozzáférhetősége a cég bankszámlájához, ráadásul Ő 2007. május 26-án elhunyt, mely következtében a cégátírás jelenleg is folyamatban van, tekintettel arra, hogy én örököltem Édesapám üzletrészét. Mindezek mellett az is teljességgel érthetetlen számomra, hogy miért nem vitték még fel az aláírási mintámat a rendszerbe az azonosításom érdekében, különös tekintettel arra, hogy 2007. októberében is készíttettek velem ilyen aláírást a ��.. utcai bankfiókban, amikor cégem új bankkártyáját átvettem!

A fiókjuk által, a fent ismertetett, káromra történt mulasztás miatt tehát nem tudtam hozzáférni Tatabányán, a cégem számlájához, melyből az időveszteségen kívül sajnos gazdasági károm is származik, ezért kérem Önt, hogy azonnal tegyék meg az aláírási mintám rendszerbe történő rögzítését, és a hozzáférési jogok rendezését a nyilvántartásukban, különben kénytelen leszek egy másik pénzintézetet választani a cégem pénzügyeinek megbízható kezelése érdekében.

Elszomorítónak tartom, hogy a Fővárostól és a számlavezető fiókomtól 60 kilométerre adminisztrációs akadályok miatt nem tudom kezelni a cégem pénzügyeit, hiába áll már cégem lassan 15 éve kapcsolatban az OTP Bankkal.

Budapest, 2008-01-02

Tisztelettel:

                                    én

-----------------------------------------------

FRISSÍTÉS!

Bementem ma reggel a cégem számláját vezető OTP fiókba, és átvetettem a panaszlevelet.



A következőket mondták:

  1. Valóban nem rögzítették korábban a rendszerbe az aláírási mintámat, mely állítólag 2007 márciusától szükséges ahhoz, hogy az ország bármelyik OTP fiókjában tudjak ügyet intézni.

  2. Fogalmuk sincsen hova lett a korábbi aláírási mintám.

  3. A rendszerben szereplő három név mellé (szerintük) oda van írva, hogy kettő törölve lett, és nem értik, hogy ezt miért nem látták a tatabányaiak.

  4. A panaszlevelemet átvették, és ezt az én példányomra is ráírták, a történteket kivizsgálják, és írásban válaszolnak- de hogy mikor azt nem tudták megmondani!

  5. Ottlétemkor éppen a személyi igazolványom számát nem találták meg a rendszerben (nem vicc), állítólag tegnap megzuhant a rendszer!

Véleményem ezzel kapcsolatban, melyet (bár egy kicsit finomabban) velük is megosztottam:

  1. Március óta eddig legalább 5-ször jártam a bankban, és emlékszem, hogy legalább egy alkalommal csináltam nekik és náluk aláírási mintát.

  2. Mivel fogalmuk sincs hova lett az aláírási mintám, mondtam, hogy most rögtön vegyék fel a rendszerbe, és mutassák meg, hogy én is lássam, hogy benne van a gépben. Ez meg is történt. Úgy éreztem magam, mint egy Old Spice reklám szereplője, aki azt hajtogatja, hogy „nekem bizonyíték kell, nem ígéret”, csak most nem rám vigyorgott a szőke nő, hanem a szőke nőre vigyorgott az ügyintéző! (he)

  3. Javasoltam, hogy legjobb lenne, ha a 2 név mellé nem csak oda lenne írva, hogy „törölve” hanem 1. tényleg töröljék ki a neveket vagy 2. húzzák át őket nagy piros X-szel, hátha úgy mindenkinek egyértelmű lesz!

  4. Sajnálatomat fejeztem ki, hogy nem tudtak időintervallumot mondani, hogy mikorra válaszolnak a panaszlevelemre, és jeleztem, hogy ezt is figyelembe fogom venni a bankváltás mérlegelésekor.

  5. Nem érdekel, hogy mi történt a rendszerrel, nem rokonom, de nagyon sajnálatosank tartom, hogy ilyen megtörténhet!


8 komment

A „próbálkozós bank” -OTP saga 11

2008.01.11. 11:15 izomagyú

 Nem gondoltam volna, hogy ilyen folyamatos sorozat lesz ebből a kis bankszámla-lehúzos történetemből, és azt is látom, hogy nem mindenkinek van ínyére, hogy betámadtam nemzeti kincsünket, mielőtt még teljes egészében orosz nemzeti kinccsé lenne.

Igen, igen, akadt a pár száz igenlő között egy, akinek valamilyen okból kifolyólag nem tetszik, hogy le merem írni a pénzügyi hatalommal való visszaélés durva példáit.

Nem firtatom, hogy ki és milyen érzelmek, érthető indokok alapján állt a példákból és hozzászólásokból láthatóan sokat hibázó, esetenként törvényt sértő, és minden esetben erőből intézkedő bank mellé, legyen ez az ő magánügye, és az csak természetes, amit a többiek gondolnak róla.

Pedig, amit a többség gondol róla, az nem felemelő.

Rengeteg új esetről kapok információkat, aminek figyelmeztető jelnek kellene lennie a legnagyobb magyar bank részére, nem beszélve az olyan intézményekről, mint a PSZÁF, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, és a Gazdasági Verseny Hivatal.

Mert ugyan a nyilvánosság a legjobb fegyver, de nekik meg kötelességük és feladatuk, hogy ilyen ne fordulhasson elő.

Ne fordulhasson elő törvénysértő banki gyakorlat egyszer sem, nem hogy gyakorlattá válhasson.

Furának találom, de megértem valahol, hogy a média, a sajtó, tévék, rádiók még ne ugrottak rá a feltárt gusztustalanságokra.

A megértésem visszakanyarodik a pénzhez, vagyis csupa nagybetűvel a PÉNZ erejéhez.

Legnagyobb bank, legnagyobb hirdető, vagyis sok-sok bankó a lapnak, tévének, rádiónak, meg az újságírónak, riportereknek.

Esetleg a téma ellen ágáló hozzászólónak.

De térjünk ennyi kitérő után vissza a címben emlegetett „próbálkozós bank” jelzős szerkezethez, hogy mit is értek ez alatt.

Az egyszerű mai szlengbe tökéletesen beépült, olyan mai nyelvújításként a próbálkozós kifejezés.

Lényegi tartalma, ha valaki folyamatosan bepróbálkozik valami sunyi, szabálytalan, lehúzós dologba, ha lebukik némán elismeri, majd egy új balekot keres és újra kezdi.

A következő levélben T. Piroska esetének párja található (Az OTP megvette a Parlamentet blogrész), azzal a különbséggel, hogy régebbi ügy, tehát az a tény, hogy attól függetlenül, hogy a levélbeli esetben lebuktak, a próbálkozás tovább folytatódik.

De nézzük a konkrét történetet:


Szia Miklós!

Beleolvastam a blogodba, nem kis felháborodottságot keltett bennem, de a saját példám után már nem lepődök meg az OTP ilyen, vagy hasonló húzásain. Nem tudom mennyire ismered az én történetem, szinte megegyezik a Piroskáéval. Édesanyám halála után örököltem értékpapírt, majd miután megtörtént a hagyatéki tárgyalás, az értékpapírok beváltása előtt tájékoztatott az egyik otp munkatárs hogy jogszabály alapján levonnak belőle 20%-ot. Ezután persze beszélni akartam a fiókvezetővel, aki szintén elmondta hogy 20%-ot a "rendszer" automatikusan leemel a számláról. Némi utánajárást követően (apeh, ügyvédek, más bankok...) kiderült hogy az otp jogtalanul vonja le a 20%-ot (amit egyébként az otp kamatadónak titulál), persze ezt az otp nem ismerte el, sőt a fiókvezető javasolta hogy azonnal írassam nevemre az értékpapírszámlát, mert akkor milyen jó lesz :), hamar letudom a 20%-os kamatadót, mert később az a 20% a hozammal együtt már több lesz. Kb. egy hét múlva, az ügyvédek és apeh javaslatára, egy igazolást kértem a fiókvezetőtől amin szerepel a levonandó összeg, a jogszabály, ami miatt levonják, a fiókvezető aláírása, és a banki pecsét; majd megkértem hogy nyomtassa ki ezt 3 példányban, mert a pszáf-nek, az apehnak, meg az ügyvédemnek is szüksége lesz egyre. :) persze öt perc múlva már mégsem kellett befizetni a 20%-os kamatadót. Hát dióhéjban ennyi. Persze rosszul esik hogy ki akartak játszani, de sajnos visszavágni nehezen tudnék, hiszen semmilyen bizonyítékom nincsen erre az egészre; csak a szavam, meg pár tanú. De sok sikert kívánok neked, ezt a levelet nyugodtan használhatod bármire, meg a történetemet is szeretném ha minnél többen megismernék, és remélem egyszer majd nyilvánosságot kapnak az otp visszaélései. Üdvözlettel: Zselyi Levente

5 komment

Sírjak vagy röhögjek? - OTP saga 10

2008.01.10. 22:17 izomagyú

  Azt hittem, hogy nem tudják túlszárnyalni az eddig bemutatottakat, de ma ez sikerült a legnagyobb lakossági bankunknak, méghozzá elképzelhetetlen magasságokba – vagyis mélységekbe süllyedve.

Ez alulszárnyalhatatlan.

Azt már elmondtam, hogy a szabálytalanul levett összeget visszahelyezték a számlánkra, és ahogy a jó gazda teszi, ha rájön, hogy a javainak őrzője megbízhatatlan, mi azonnal továbbutaltuk a másik banknál megnyitott új számlánkra.

Az is természetes, hogy már a balhé kezdetén, amikor jogtalanul lenyúlták a pénzünket, ráadásul a magyarázatukban messzire kerülték az igazságot, ahogy ezt általában mondják, hazudtak, elhatároztuk, hogy végleg elhagyjuk a bank fogalomra szégyent hozó intézményt.

Tehát számla leürítve, és besétáltunk, az immár 15 éve használt ajtón, felszerelkezve minden olyan papírral, irattal, ami csak szükséges lehet egy céges bankszámla megszüntetéséhez.

Csak pár perc kellett, és újra kint álltunk az utcán.

Na most igyekszem nagyon pontosan leírni az eseményeket.

Számot húztunk, és mivel csak egy ügyfél volt előttünk, pár pillanat múlva ott álltunk az ügyintéző előtt.

A vállalkozásunk cégvezetője bejelentette, hogy egy számla megszüntetése miatt jöttünk, és átadta a bankkártyát, ezzel a szöveggel:

  • ne is tessék kérdezni a pin-kódott, mert nem tudom!

A pultnál üllő hölgy egy szó nélkül rálépett a számítógépen a megfelelő helyre, és válaszolt:

  • egy kis pénzt kellene rátenni a számlára, mert 30 nap múlvára szünik meg, és ez körül-belül 8 ezer forint lenne, a maradékot átutaljuk az új számlájukra, kérem a számát.

    (csak így zárójelben megjegyezve, mi van ha nincs másik számla?)

majd kitöltötte a megfelelő nyomtatványokat, elénk tolta, aláírtuk és mi vártunk...és vártunk...és vártunk...

Ránk nézet, és mondta:

  • végeztünk!

Mi elképedve néztünk rá, majd elköszöntünk és kijöttünk.

Vagy 2 percig szóhoz sem jutottunk, amikor megszólalt a kolleganő:

  • nem kellene visszamennünk még pár számlát megszüntetnünk, úgy is nálam van pár partnerünk számlaszáma.

Mert kérem tisztelettel, nem elég, hogy a bankkártya pin kódját nem ismertük, ezek mellé még csak egy vacak személyit sem kértek egy cég számlájának a megszüntetéséhez.

OTP Bank - megbízunk egymásban!

Ennyire?

96 komment

Az OTP megvette a Parlamentet

2008.01.09. 10:58 izomagyú

 

Először én sem akartam elhinni a hírt, de mivel megbízható forrásokból jött az infó és a gyakorlat is ezt bizonyítja, el kellett fogadnom ezt a fura tényt.

Igen kérem, ami a világon nyíltan még nem fordult elő, az a Magyar Köztársaságban megtörténhetett, hogy egy kereskedelmi bank törvényhozási jogosítványokat kapott.

Mert az köztudott, hogy a bankokban sok a pénz, és mivel mindenkinek ára van, a sok pénzzel politikus is vásárolható, de azért ezt nyilvánosan csak kishazánkban ismerték el eddig egyedül.

Nem tudom mennyibe kerülhetett, hogy Csányi úr a húsipar, tejipar, borgazdaság mellé bekebelezze a törvényhozást, de tuti vagyok nem sokba, ismerve politikusainkat.

Kedves drága jó olvasóm, ne csóváld most hitetlenkedve buksi fejecskédet, eddig is mindig bebizonyítottam, hogy igazat beszélek, vagyis írok, most is ezt fogom tenni.

De ülj le, vegyél be valami nyugtatót, csak úgy folytasd az olvasást!

Az OTP bank egy sima belső utasítással felülírta az Illetéktörvényt.

A szemétség ebben elsősorban az, hogy egy banki belső utasítás, ami magasabbrendű láthatóan, mint egy Országgyűlés által meghozott törvény, nem nyilvános, nem kell közzé tenni a Magyar Közlönyben, így komoly csapdahelyzetet teremthet, amibe simán beleeshet mindenki, aki ezt a bankot válassza pechére.

Itt most az a fura helyzet állt elő, hogy a törvény tudása sem mentesíti a következményektől a polgárt.

Na akkor nézzük konkrét példával, hogy miről is van szó, kicsit hosszú de megéri elolvasni:

 

Örököltem némi értékpapírt, melyet a hagyatéki tárgyalás után a már korábban meglévő értékpapír számlára átvezettek, és ezzel a dolog rendbennlévőnek tűnt, csak kiderült, hogy igazából egyáltalán nincs rendben.

 

Pár nappal ezelőtt 20.000 forint átvezetését kértem az említett értékpapír számláról a bankszámlámra, mikor azt tapasztaltam, hogy a 20.000 forint helyett 16.000 forint érkezett meg a számlámra, és 4.000 forint eltűnt a két számla között valahol félúton! Először arra gyanakodtam, hogy valamit elrontottam, és véletlenül nem az összeget, hanem az átvezetésre kerülő darabszámot jelöltem meg, ezért újra megpróbálkoztam, sokkal nagyobb figyelemmel kísérve a tranzakciót. Második alkalommal 40.000 forint átvezetését kértem, mire látom, hogy 32.000 forint jelenik meg a folyószámlámon! Ennek fele se tréfa, hívom azon nyomban a telefonos ügyintézőt, hogy álljon már meg a menet, megőrült a rendszer!

Felvetésemre azonban azt a választ kapom, hogy az összeg azért kevesebb, mint amennyit kértem, mert levonásra került a kamatadó!

De hát a kamatadó a nyereség 20%-a, nem pedig az egész összeg 20%-a, magyarázom a nőnek, mire az közli, hogy márpedig vegyem tudomásul, hogy a rendszer tudja, mit kell csinálni, és punktum!

 

Hát, szerintem meg a rendszer egy fos - gondolom magamban, és másnap személyesen is tiszteletemet teszem a bankban! Mindez egy szombati napon történt, ahol az interneten korábban kinézett, hétvégén is ügyintéző banknál közölték, hogy ők nem foglalkoznak hétvégén értékpapírral, mert ilyenkor nincs is tőzsde! Bravó mondom, nem is lekötni vagy feltörni akarok, hanem reklamálni! Akkor menjen be hétfőn valami nagy bankba, és ott tegyem meg, mert ők ezzel nem foglalkoznak - kapom a választ az arcomba!

 

Hétfőn megyek is a bankba, mutatom a kinyomtatott papírokat, mesélem a történetet, hogy hát nem a nyereség 20%-át, hanem a pénzem 20%-át sikerült levonniuk. Ügyintéző nagyokat bólogat, bámulja a monitort, kinyomtatja, amit lát, majd aszongya, elmegy megkérdezni, hogy ők itten mit tudnak csinálni, mert hát nem ők az értékpapír számlavezető bankom. Mondom neki, hogy ez igaz, azonban nekem ez a folyószámla vezető bankom, úgyhogy valami kapcsolat azért van közöttünk, ha nem tévedek. Elvonul a papírokkal, be egy fal mögé, úgyhogy nem látom, mi történik, állok és várok. Eltelik vagy 10 perc, jön vissza a nő, komoly ábrázattal a képén, majd mondja nekem, hogy nem a rendszer a fos, hanem a 2006-os jogszabály miatt, ha valaki örököl értékpapírt, akkor annak a bekerülési értéke nulla, hiszen nem fizetett érte, hanem csak örökölte, így a nyereség, mely után a kamatadót kell fizetni maga a teljes összeg 20%-a, amit a visszaváltáskor jelentkezik. Ember, tudja mit beszél? - kérdezem ennél kicsit disztingváltabban. Én fogok fizetni ez után az értékpapír után vagy 10-12% illetéket, maguk beszippantanak és továbbküldenek az államnak 20%-ot, vagyis én befizetem a nagy közösbe az Édesapám nettó jövedelméből megtakarított forintok 30-32%-át? Nem mondhatja komolyan, hogy kétszer fizetek ugyanazért az értékpapírért illetéket?  Zavar keletkezik az ügyintéző szemében, kicsit bámulja a monitort majd aszongya, de így van, a 2006-os jogszabály szerint! Pontosan melyik 2006-os jogszabály szerint, mondja már meg, legyen olyan kedves!? - hajolok közelebb az arcához. Azt nem tudom melyik számú, de egy törvény erejű rendelet- magyarázza, és látszik az arcán, hogy nem érti, miért teszek fel ilyen, szerinte már indiszkrét kérdéseket! Tudja hány darab törvény erejű rendeletet tojtak 2006-ban? – kérdezem, majd folytatom is, hogy érezze a helyzete súlyát - és azt hiszem Önnek tudnia kéne melyik is ez pontosan, hiszen mi alapján jár el az ügyemben, ha nincs tisztában a jogszabályokkal!? Néma kuss és hulla szag jár körbe egy ideig, majd azt mondja, márpedig ez így van! Bravó, ez aztán meggyőző- gondolom magamban, miközben tehetetlenül nézek körbe, hátha látok egy olyan arcot, akinek legalább annyi értelem csillog a szemében, hogyha hivatkozik valamilyen jogszabályra, akkor azt is meg tudja mondani, hogy melyikre – de nem látok ilyen embert, ezért elhagyom a terepet azzal, hogy még visszatérek!

 

Nem vagyok se jogász, se könyvelő, de úgy tűnik ahhoz, hogy megértsem, hogy mi történik körülöttem legalább birtokolnom kéne ezt a két szakmához tartozó tudást, úgy minimum doktori szinten, és nem ártana, ha az MTA tagja is lennék, mert aki(k) még kompetensek lennének megmagyarázni a helyzet alakulásának okát, nem tudják, és ami sokkal súlyosabb: nem is akarják megmagyarázni!

 

Megyek hazafelé, lógatom az orrom, és olyan tehetetlennek érzem magam, mint egy beteg aranyhal gazdája. Érzem, ahogy kimegy a vér a kezemből, reszketni kezd a lábam, gombóc nő a torkomban és erősen kell küzdenem, hogy ne bőgjem el magam az utcán! Este Cs megjön, még a kabátját se veszi le, már mesélem neki, hogy mi van. Egy perc se telik bele, már ketten vagyunk idegesek, és nem elsősorban az a 4.000 + 8.000 forint zavar, amely eltűnt a süllyesztőben, hanem a helyzet lehetetlensége és abszurditása, hogy az örökségem 20+12%-át benyelik, és még csak nem is tudják pontosan, hogy tényleg jogos-e! Mert azt érzik, hogy ez nagyon furcsa, a telefonos és a fiókban lévő ügyintéző is megmondta, de hogy valóban jogos-e azt nem tudják alátámasztani! Másik kérdés az, hogy ha jogos, akkor álljanak ide elém azok az emberek, akiknek az Édesapám leadózott, vagyis nettó megtakarítása után van pofájuk lenyelni (az állam számára) a pénzének 30%-át! Ez ugyanis nem rólam szól, és nem a pénzről szól, ez arról szól, hogy Apu helyett is, mint rendes, adófizető és felelősségteljes állampolgár helyett is, és az összes, meghalni kénytelen állampolgár helyett, követelem, hogy mondják bele a képembe, hogy van ehhez pofájuk!

 

Cs elkezdte írni a levelet a banknak, hogy:

„A levelemben, az alábbiakban ismertetett, az …. Bank által, a káromra elkövetett tévedés miatt fordulok Önhöz, mint az értékpapír számlámat vezető fiók felelős vezetőjéhez. Kérem, hogy a levelemben később részletesen is ismertetett – tévesen - árfolyamnyereség adó címen levont, mintegy …. forint, folyószámlámra történő visszavezetését. Ezenfelül kérem, hogy az értékpapír számlámra hagyatékként átvezetett értékpapírok nyilvántartásában az átvezetés napján lévő érték kerüljön a beszerzés értéként rögzítésre….”

 

Eközben én felhívtam a Pénzügyi SZervezetek Állami Felügyeleténél dolgozó ismerősömet, hogy mondja már meg, legyen olyan szíves, hogy hallott-e már olyat, amilyet én tapasztaltam!? Egyértelműen, és minden kétséget kizáróan elképesztőnek vélte az esetet, és első körben azt javasolta, hogy ne adjam fel, határozottan követeljem a helyzet rendezését, valamint hogy ha ez nem sikerül, vegyem igénybe a PSZÁF panaszosztályát is!

 

Az éjszaka folyamán Cs által elkészített levelet másnap elsőbbségi – ajánlott – tértivevényes formában postáztam, valamint elfaxoltam az illetékes bank, illetékes fiókvezetőjének, valamint a délután folyamán személyesen is megjelentem az említett bankfiókban. Az ügyintéző három ponttal segítőkészebbnek, és némileg felkészültebbnek is tűnt, mint az előző, de ő is hátravonult egyeztetni a falak mögé a felettesével. Mikor visszajött, egy belső utasítást tartott a kezében, melyet elmondása szerint nem állt módjában kiadni, és mely állítólag azt tartalmazta, hogy azon bizonyos, de meg nem nevezett jogszabály értelmében az értékpapír öröklés során történő bekerülési értékét valóban nullának kell tekinteniük, ergo az egészet, mint nyereséget kell értelmezniük, attól a perctől fogva, hogy az értékpapír átkerült az örökös tulajdonába, tehát ha ezt az örökös fel kívánja használni, az egész összeg 20%-át, mint nyereségadót el kell tőle vonni! Ezek után, azt a felvilágosítást adta, hogy a személyi jövedelemadóm bevallásakor tudom érvényesíteni az örökösödési illeték és a nyereségadó közötti különbözetet, de hogy ezt hogyan kell csinálni, arra csak annyit mondott, hogy ő nem könyvelő. Azt, hogy melyik jogszabály rendelkezik minderről, ő sem tudta megmondani, mert a belső utasításban nem szerepel a jogszabály pontos neve. Azt mondta még, hogy mivel faxon és postán is elküldtem nekik a panaszomat, mindenképpen fognak rá írásban válaszolni, de hogy mikor azt nem tudta megmondani!

 

Aligha állíthatom, hogy okosabb lettem, ugyanis ezen információk hallatán még több kérdés merült fel bennem:

1.      Mi van, ha az örökösödési illetéket csak később, a személyi jövedelemadó bevallása után állapítják meg? (Ugyebár ez nem lehetetlen)

2.      Miért az örökösödési illeték (Kb.10-12%) és a nyereségadó (20%) különbözetét igényelhetem vissza, és miért nem teljes egészében valamelyiket!?

3.      Mi van akkor, ha az értékpapír fennmaradó részét mondjuk csak 2008. januárjában váltom vissza? Akkor azt csak 2009-ben tudom visszaigényelni?

4.      Miért nem tudja egyik banki alkalmazott sem megmondani, hogy melyik jogszabály alapján járnak el?

5.      Mi van akkor, ha mindezt nem velem csinálják, hanem valakivel, aki nincs tisztában - még annyira se, mint én - a jogaival és lehetőségeivel? Annak nem szólnak, hogy „hé paraszt, vissza tudod ám igényelni, ugyan nem tudjuk, hogy hogyan és miképpen, de legalább próbáld meg valahogy visszaszerezni tőlünk, amit elszipkáztunk tőled”?! Azt az embert egyszerűen csak megrövidítik, oszt mossák a kezeiket?

 

Amúgy, egyátalán, és összességében szeretném megkérdezni, hogy mi a fenéért szívatnak, pingpongoznak velem, amikor én legalább dolgozom rajta, hogy megértsem a jogaimat és teljesítsem a kötelességeimet!?

 

További kérdés, hogy vajon MELYIK AZ, ILLETVE LÉTEZIK-E EGYÁTALÁN a jogszabály, amely kimondja ezt a fent ismertetett képtelenségnek látszó dolgot, hogy az elvont kamatadó és az öröklési illeték különbözetét a szja bevallásomban igényelhetem vissza????

 

Nem tudom eldönteni, hogy azon kívül, hogy az OTP-ben csupa inkompetens személy dolgozik,

1.        igazuk van-e egyátalán, és az állam tényleg ilyen helyzetbe hozza-e a polgárait,

vagy

2.        mindez egy újabb példája a bank által elkövetett visszaéléseknek,

netán

3.        mindkét helyzet egyszerre áll fenn!???

 

Utószó:

 

Én nem tagadtam le az örökségemet, nem próbáltam meg csalni, sem pedig félrevezetni az államot! Vagy pont ezért gondolják, hogy hülye vagyok? 

 

Az csak teljesen természetes, hogy a 2007. december 17. elküldött levélre, mind a mai napig nem érkezett válasz.

A történet szenvedő alanya T. Piroska természetesen létező személy, a megfelelő dokumentumokat a rendelkezésemre bocsátotta, és minden bizonyítható belőle.

Folytatása következik.

36 komment

Győzelem, de ez csak a kezdet – OTP saga 8

2008.01.08. 15:12 izomagyú

 

Ma, 2008. január 8. napján a cégünk bankszámláján megjelent az inkasszóval lelopott összeg, ezzel a közleménnyel: inkasszó visszautalása.

Tehát, ez legyen cáfolat arra a néhány hozzászólásra, hogy nem kapom vissza, vagy csak hosszú évek pereskedése után.

Természetesen ezzel a részemről nem zárult le az ügy, mert az csak természetes, hogy a kamatokat, és a költségeinket, nem beszélve a nem vagyoni kártérítésben követelendő hitelrontás miatti igényünk még hátra van.

Az is természetes, hogy harcolni fogok a vétkesek megbüntetéséért.

Most sokan azt is mondhatják, hogy gratula öreg, de ez magánügy.

Nem az!

Legyen ez példa, hogy nem kell semmiféle hatalom előtt meghajolni, legyen ez akár politikai, akár gazdasági, ha igazunk van, ha visszaélnek az erejükkel, akkor harcolni kell.

A harc egyik igen fontos eszköze a nyilvánosság.

Ebben segített a blog.

Természetesen azonnal tovább utaltuk a pénzt a másik banknál megnyitott új számlánkra, a közlemény rovatban ezzel a megjegyzéssel:

Bizalmatlanság miatt elutalva.

33 komment

Ha nem vagy OTP-s, akkor is menekülj! - a Vadkeleti bank.

2008.01.07. 12:27 izomagyú

Most, hogy ebben, a szerintem szándékos cégtönkretételi ügybe keveredtünk az ország legnagyobb lakossági bankjával, elkezdtem szándékosan keresni hasonló ügyeket, és íme az újabb szégyenletes bankügy, és újra az OTP a negatív szereplője.

 

A nemlétező és ráadásul elévült tartozást követelték rajta

http://www.mtv.hu/videotar/?id=11233 (klikk a linkre, az a riportfilm)

 

az ügy, annyiban nagyon hasonló a mienkhez, hogy itt sem tudott semmiféle követelésről a vélt adós, csak ráküldték az általában szép nagydarab és ijesztő nehézfiús behajtócéget egy idős nénire, aki becsületben élte le munkásidejét. Megszégyenítették, megfélemlítették, meggyanúsították tulajdonképpen sikkasztással, lopással, úgy, hogy az ellenkezőjét bizonyító dokumentumokat is vagy eltüntették, vagy trehány módon elszórták valahova.

Csak egy mondat kiemelve a riportból bizonyítandó a szavaimat:

 

„Ám az iratok, amik ezt igazolnák eltűntek, pontosabban az OTP Faktoring nem találja őket, holott a Pannnonhír Dél-Dunántúli Hírlapkereskedelmi ZRT szerint minden dokumentumot átadtak a Zrt-nek.”

 

Csak úgy első blikkre is 3 törvénytelenséget követtek el, bár szerintem inkább 4-et:

  1. nem létező tartozás behajtására adtak megbízást, hiszen az illető senkinek nem tartozott.
  2. ráadásul egy lejárt, elévült tartozást akartak erőből behajtatni
  3. nincs meg a követelés bizonyítéka, dokumentumai
  4. 4  nem az elvárható gondossággal jártak el, megszegve a tájékoztatási és ellenőrzési kötelezettségüket

Az már csak hab a tortán, hogy nem kereste meg a bank legfőbb vezetője egy nagy csokor virággal a szerencsétlen, halálra ijesztett nénit, hogy elnézést kérjen, és valamilyen jelképes kárpótlást ajánljon fel a fáradozásáért, hogy a trehány iratkezelésük miatt, az OTP bank helyett neki kellett rohangálnia, nyomoznia.

Egy normálisan  működő országban, ezért a felháborító esetért milliós kártérítést és büntetést fizethetnének, de vadkeleten egy kisnyugdíjasnak esélye sincs felvenni a harcot, a politikusokat is zsebében tartó legnagyobb hatalommal, az OTP bankkal.

Neki, már annak is örülnie kell, hogy egy tévériport eredményeként, nem árverezték el a lakását, ingóságait, és nem valamelyik hajléktalanújsággal kéregetőt tisztelhetjük mostanra benne.

Hány ilyen eset lehet még?

És ha holnap Te leszel a soros kedves olvasó, mit teszel?

18 komment

Bajban az OTP bank

2008.01.07. 00:13 izomagyú

Most nem a részvénytulajdonosokat akarom ijesztgetni, de azon csak elgondolkodtam, hogy nem vennék OTP részvényt, ha már a nagyvezír Csányi Sándor is másba fektet be, amikor köztudottan a bankszektor termeli a legnagyobb nyereséget.

A bankokat talán csak a kábítószer, fegyver és emberkereskedelem előzi meg.

De róluk legalább köztudott, hogy bűnözők, amíg a bankárokról ezt nem mondhatjuk el.

Mert nem mondhatjuk el.

Tehát, miért is kellenek neki a sokkal kisebb haszonkulccsal termelő tej, hús, bor cégek a banki tulajdonrész növelése helyett?

Talán, mert tud valamit, amit mi kívülállók nem.

Most sokkal inkább azzal foglalkozom, ami személyesen is érint engem, mint egyszerű számlavezetőt, megtakarítót, pénzemet biztonságban tudni akarót.

Az előző részekben már leírtam, hogy egy hozzám személyesen kapcsolható vállalkozás számlájára befogadott az OTP egy végrehajtói azonnali beszedési megbízást, csekélyke 53. 608.451.- Ft értékben. Szedegették is szorgalmasan lefelé a beérkező pénzecskéinket, minden tiltakozásunk ellenében. Tiltakoztunk, annak biztos tudatában, hogy senkinek nem tartozunk, nem hogy 53 milliós nagyságrendben, de 53 forinttal sem, erre kényesen ügyelünk cégünk jó hírneve érdekében immár 15 éve, és semmiféle olyan kötelezettségvállalásunk nincs, ami egy ilyen inkasszóra lehetőséget adna.

A bank, az OTP (nehogy már valaki általánosságban gondolja minden bankról, hogy ezt teszi), tiltakozásunkra azt hazudta válaszában, hogy mindent a törvényeknek megfelelően hajtott végre.

Az csak teljesen természetes, hogy elsőre a cég vezetése, velem együtt, teljesen lebénult attól, hogy minden pénz eltűnt a folyószámláról, és nem tudtuk elutalni időben a fizetnivalóinkat.

A mai gazdasági világban oly nehezen felépített, „tökéletesen megbízható vállalkozás ritkának számító hírnevünknek egy perc alatt vége lett!

Ehhez még, mekkora leégés, hitelrontás ha sorban kellett volna felhívni partnereinket, értesíteni a hatóságokat, hogy sorry, most nem tudunk fizetni, tessék türelemmel kivárni, ameddig az 53 milliós inkasszó kifut az Önök kifizetése előtt.

Már húzhattuk is le volna rolót, és várhattuk volna a felszámolásunk kezdetét.

Nem beszélve azokról az egyéni emberi tragédiákról, amit a családos, többgyerekes dolgozóink élhettek volna át télvíz idején, közvetlenül karácsony előtt, ha nem kapják meg a fizetésüket, sőt elveszítik munkájukat is egyúttal.

Meg itt van ugyebár, ami ellen állítólag országunk vezetői is harcot hirdettek, egy újabb körbetartozási lánc első szeme, hiszen, mint mikróvállalkozás, mi is több hasonló kis vagy mikróvállalkozástól kapunk alapanyagokat, szolgáltatásokat, akiknek lehetséges, hogy ezzel mi leszünk fizetésképtelenségüknek okozói.

Persze nem így történt, amikor láttuk, hogy a problémát gyorsan nem lehet lerendezni, figyelembe véve a bíróságok nemzetközileg is elismerten megmagyarázhatatlanul lassú intézkedéseit, nyitottunk egy másik bankszámlát, természetesen másik banknál, felvettünk egy nagyobb privát kölcsönt, hiszen egy inkasszó terhe mellett pénzintézeti segítségre nem számíthattunk, és amilyen gyorsan lehetett utaltunk.

Közben panaszt tettünk a PSZÁF-nél, és ügyvédet fogadtunk, hogy a törvényes utat bejárva segítsen nekünk, bár én sokkal szívesebben robbantottam volna bankot, nem kaszinói felfogásban.

Az ügyvéd, mivel rámenős, alig három hét alatt utánajárt az inkasszó eredetének, és ekkor kiderült, hogy nincs is eredete.

Nincs egyetlen olyan dokumentum, végzés sem, ami az inkasszó jogosságát alátámasztaná!

Ilyen inkasszót az APEH vagy egy erről szóló bírósági határozat rendelhet el, és egyik sem létezik, ezt erősíti meg a tárgyban benyújtott ügyvédi beadványra kapott Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 2007. december 17. végzése:


Mindezek következtében tájékoztatja tehát a bíróság az adóst, hogy a bíróság nem a pénzkövetelés végrehajtását rendelte el!


Tegnap előtt a következő levelet kaptuk az OTP banktól (kiemelve a lényeges mondatok):


Tisztelt Sz. G.!

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez írt megkeresésére illetékességből az alábbiakról tájékoztatjuk.

(itt jött a közbenső blabla) majd a lényeg:

Biztosítani szeretnénk Önt, hogy bankunk minden esetben – így ebben az esetben is – vizsgálja a részletes szabályokat tartalmazó 21/2006. (XI.24.) MNB rendelet szerint az azonnali beszedési megbízás adattartalmát formai és tartalmi szempontból egyaránt.

Budapest, 2007. december 21.

tisztelettel:

Losonczy Péter                      Sipos Imréné

főosztályvezető                          főelőadó


Akkor most idézném az idevonatkozó jogszabály legfontosabb pontját:

A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy annak ellenére a hitelintézet kizárólag végrehajtható bírósági és államigazgatási határozatok alapján, külön jogszabályban meghatározott esetekben, valamint a banki tevékenységgel kapcsolatos követelés (kezelési költség) érvényesítése érdekében terhelheti meg a bankszámlát.


Most akkor mi van, mit is vizsgált Losonczy főosztályvezető úr Siposné főelőadó hölgy segedelmével?

13 komment

Az OTP állatorvosi lova.

2008.01.07. 00:08 izomagyú

Avagy ki a nagyobb bűnöző: a bankrabló vagy a rabló bank?

A Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Állatorvosi lóhoz szokás hasonlítani egy jelenséget vagy intézményt, ha valaki egyoldalú módon annyi hibáját és negatívumát mutatja be, amennyi a valóságban egyszerre nem igazán lehet, mivel akkor az adott intézmény működésképtelen lenne. Ilyenkor mondják azt, hogy „olyan, mint az a bizonyos állatorvosi ló”.

Soha nem gondoltam volna, hogy sorozatban fogok találkozni Eötvös Károly példaértékűen kehes paripájával, és mégis megtörtént. Ez már a második eset, hogy velem kapcsolatos ügyekben ez megtörténik, és talán csak a véletlen rossz játéka, hogy az OTP bank, mind a két esetben, mint tevőleges negatív hős szerepel bennük.

Az is lehet, hogy ez nem is annyira véletlen, hiszen a két ügy szorosan kapcsolódik egymáshoz, és a második eset fura cselekedeteivel az elsőben elkövetetteket szeretnék leplezni, a feltárását megakadályozni.

Az viszont tényleg izgalmas, hogy az összes szereplője ennek a rémtörténetnek komoly hibákat vétett.

Kezdjük a szenvedő alannyal, azzal a kis betéti társasággal, amelyik immár 15 éve egyfolytában hisz és bízik a nagy múltú magyar bankban, az OTP-ben. Elhiszi a szlogent, hogy ott biztonságba van a pénzecskéje. A bétécske szorgalmasan hordja be nehezen megkeresett fillérkéit a biztonságosnak hitt bankba, amikor rá kell jönnie, hogy régi hírnév ide, szlogenek oda, ez a bank is a vadkeleti vállalkozások közé tartozik, ahol mindenféle umbulda megtalálható, amivel kiforgathatják vagyonkájából és sec perc alatt tönkretehetik.

A második szereplő, maga a főbűnös, a legnagyobb lakossági bank, az OTP.

Csak a tisztánlátás kedvéért egy kis előzetes: adva van két vállalkozás, amelyikből az egyik fejleszteni szeretne, és ehhez hitelre van szüksége, amire nincs fedezete, ezért egy második vállalkozás, akinek komoly ingatlanvagyona van, az ingatlanát felajánlja fedezetként, tudva, hogy a fejlesztés egy sokkal nagyobb értékű ingatlant eredményez majd, amit előre felajánlanak a banknak, tehát csak annak elkészültéig szükséges az első jelzáloggal biztosított fedezet. Elkészül a nagy mű, ami kb. tízszeresen fedezi a kölcsönt, azonban a bank nem veszi le az első fedezetről a jelzálogot, de bejegyezteti a másodikra is. Majd egy vitás helyzetben, amiben a bank is tevékenyen közreműködik, hogy az igazán vitás helyzet legyen jön a probléma, a kis cég elkezd rámutogatni a bankra, jelezve, hogy bűnös összefonódásokat lát az ügyben. Egyre jobban szorul a hurok a bank körül, és ekkor úgy dönt, hogy legegyszerűbb eltaposni a kis kellemetlenkedőt.

Halott ember nem kiabál – tartja a mondás.

Egy vállalkozást úgy a legkönnyebb megölni, ha ellehetetlenítik a tevékenységét, a bank ezt próbálja meg elérni, és bírósághoz fordul, a jelzáloggal terhelt ingatlan elárverezése céljából. Mivel ennek a lépésének, mindenféle törvény által biztosított akadályai lehetnek, ezért némi „csalafintaságokat” is bevett az akcióhoz, hátha nem veszik észre.

  1. elfelejti” értesíteni a zálognyújtót, hogy ő végrehajtatna, és ezzel lehetőséget adni a számára, akár a zálog kiváltására, akár más megoldás keresésére.

  2. elfelejti” tájékoztatni a bíróságot, hogy az eredeti adóstól közben megfelelő értékű fedezetet szerzett, ami megelőzi a külső fedezetnyújtót a kielégítésben, és ezért nem tünteti fel a beadványában.

  3. ráterhel egy halom, ez 11 millió forintot jelent esetünkben, költséget a fedezetnyújtóra (2 évnyi kamatot, végrehajtó költségeket), amihez annak nincs köze.

  4. és csak hab a tortán, befogadja a végrehajtótól a számlainkasszót, amit nem is írt elő a bíróság, tehát jogtalan, és természetesen semmi nem igazol. Még azt sem mondhatja, hogy nem vette észre az iratokból, hiszen a bank állította ki a kérelmet, így ismeri annak tartalmát.

A harmadik szereplő, a BÍRÓSÁG, aki a végzéséről, melyben a végrehajtónak adja át, a fedezeti ingatlanra vonatkozó utasításokat, szintén „elfelejti” kiértesíteni a szenvedő felet, hogy a végzésben leírt 15 napon belüli és jogvesztően, kifogással élhessen. Amennyiben ez megtörténik, akkor a fedezetnyújtó beterjesztené, hogy van előrébb álló, az adós tulajdonát képező, és a bank jelzálogával terhelt más biztosíték, hogy összegszerűségében nem egyezik a követelés, és hogy végrehajtóra sincs szükség, egy jelzáloggal terhelt ingatlan esetében, és ezzel itt leállt volna az egész hercehurca.

A negyedik szereplő, maga a mindenek felett álló VÉGREHAJTÓ! A végrehajtó, akinek a bírósági végzés szerint kellene eljárnia, de ez nem érdekli, és mindenféle jogalap nélkül egy 53,6 milliós inkasszóval terheli meg a vétlen fedezetadó folyószámláját. Az már, ahogy eddig ebben az ügyben megszokott, tetézi mind ezt azzal, hogy ő is „elfelejti” értesíteni az érdekeltet, hogy mit és miért szándékozik tenni, miközben az ő értesítési lapjának alján is ott található a 15 napos jogvesztő hatályú felebezés lehetősége, amit így nem tud meg a végrehajtást elszenvedő fél, tehát nem is élhet a jogával.

Ahogy a fentiekből látható, végre mindenre fény derült, ami azt is jelenti egyben, hogy megkezdtük az ellencsapásokat. Első lépésben beadtuk a bíróságra a fellebbezésünket, amire a jövő hétre ígértek választ, utána indítjuk a kártérítési pereket, és természetesen a bűnösök felelősségre vonására vonatkozó kérelmeinket.

6 komment

Harc a Nagyúrral – OTP saga

2008.01.06. 23:29 izomagyú

Megöl a disznófejű Nagyúr,

Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:

Az aranyon ült, az aranyon.

Éreztem, megöl, ha hagyom.

                          Ady Endre: Harc a Nagyúrral

Az igazi nagy klasszikusok legfőbb jellemzője, hogy mindig aktuálisak.

Vagy lehet ezt fordítva is értelmezni, a költő tiltakozik, lázad a saját korának rossz dolgai ellen, és természetesen ettől semmi nem változik.

Így lesz a mű örök értékű, maradandó – a rossz dolgokkal egyetemben.

Mennyivel jobban kedveltem volna Ady e versét kisiskolásként, ha tudom, hogy egész életemben végigkísér az igazsága. De csak azt tudtam, hogy szó szerint kell bebifláznom, és minden hibáért, amit felkántálása közben ejtettem, jár egy körmös. Így lett a vers negatív főhőséből gyermeki tudatomban Balambér, a pálcás kedvű magyartanár megtestesítője.

Balambér, meg mint egy átváltozóművész, végigkísér egész életemen, csak mindig más alakban.

Most éppen banknak öltözve.

Erről a harcról zengeném el, egyáltalán nem halhatatlan, de igaz dalomat, és mivel nem kedvelem az általánosítást, nevezzük nevén az ellenfelet, a logója szerint „szívatós” OTP Bankot.Tehát nyugodtan kijelenthetem, hogy ebben a bankban nincs biztonságban a pénzem, a pénzünk, ami egy bank esetében, nem túl jó hír.

A privát számlámról tegnap gyorsan átutaltam a pénzemet egy „európai” bank itteni fiókjába, mielőtt még engem is megszívatnak, mint a cégünket, vagyis lenyúlják a rájuk bízottat.

Mert most már nyugodtan kijelenthetem, hogy teljesen jogtalanul és törvénytelenül telepedtek rá az inkasszóval a számlánkra, loptak el tőlünk több millió forintot egy olyan végrehajtó segítségével, aki magas ívből leszarta, hogy miről szól a bírósági meghatalmazása.

Mert az nem kezességről, hanem tárgyi fedezetről szól, egy adott tárgyra, és még ez a végrehajtás kérelem is lényegi tényhamisítással készült el a benyújtó részéről, aki lehagyta a beadványból, hogy közel 400 milliós fedezete van biztosítva, az adóstól.

Hogy az OTP bank, miért is nem tudott választ adni a vállalkozás kérdésére, hogy kitől és honnan került elő ez az inkasszó, mikor pontosan az OTP bank nyújtotta be a bíróságra, arra csak egy lehet a válasz, mert nem felelt meg a tartalma a valóságnak, és ha ezt megtudjuk, akkor azonnal megtámadhattuk volna.

Gondolom, hogy ezt nevezik szándékos megtévesztésének, úgy az ügyfél, mint a bíróság felé.

Az is teljesen érthetetlen, hogy egy vagyontárgyra vonatkozó bírósági határozatot, a végrehajtó miként mer teljesen másra beindítani, mint amire az szól. Erre nem is tudok más magyarázatot mondani, hogy abból merített bátorságot a törvénytelenségre, hogy a testvére a Végrehajtói elnökségi titkára, és úgy gondolja, hogy neki különleges védelem dukál.

s ha már család (már ha nem vertek át, és csak névazonosságról van szó) Zoltán Levente a végrehajtói kamara elnökségi titkára.
http://bankweb.hu/index.php?modul=vegrehajtobank
Csak, ha a kamaránál akarnál dörömbölni...”

 

Arról már nem is beszélek, hogy úgy a bank, mint a bíróság, és végül a végrehajtó, a kötelezően előírt értesítéseket a várható lépésekről „véletlenül” elmulasztva, még a lehetőségét sem adta meg a tisztázásnak (15 nap a fellebezés határideje), ezzel egy szabályosan működő vállalkozást ellehetetlenítve, a tönkretételére szövetkeztek szerintem.

A következő részekben azt is tisztázni fogom, hogy minek köszönhető ez a támadás, ahol tökéletesen semmibe vették a törvényi előírásokat.

Két jó hír a sok rosszban:

1.      ahogy az ügyvédünk bejelentette, hogy a bíróság elnökéhez fordul egy Sürgősségi Beadvánnyal, az elrendelő bíró azonnali intézkedést ígért.

2.      a PSZÁF iktatta az ügyet, és szintén azonnali intézkedést ígért, és ehhez ezt a kiegészítést, amiről a fentiekben írtam most, hétfőn, teljes dokumentációval megkapják.

Az teljesen természetes, hogy a vétkesek megbüntetéséért, és kártérítésért is harcolni fogunk 

Szólj hozzá!

Bankszámlalehúzás! – OTP kaland folyt.

2008.01.06. 22:07 izomagyú

Tudom, hogy a most nyilvánosságra kerülő írásom mindenféle támadásokat gerjeszthet ellenem, ellenünk, de vállalnom kell ennek veszélyét, mert felelősséggel tartozom azoknak a munkatársaimnak, akik belém fektették bizalmukat, rám bízták sorsukat, gyermekeik mai, és holnapi megélhetésének biztonságát. Egy becsületsértési, hitelrontási feljelentés, csak meggyorsíthatja a többszörös törvényszegés miatt elhúzodó eljárás folyamatát, a bűnösök megbüntetésének és a legkisebb vesztesség elérésének lehetőségét.

Mivel minden igyekezetünk ellenére sem sikerült megtudnunk, és megszereznünk a folyószámlánkra rákerült azonnali inkasszó okát, és ennek hiányában lépni sem tudunk ellene, ezért újra a PSZÁF-hez kell fordulnunk, gyors és hathatós segítséget kérve.

Az alábbiakban a tervezett beadványunkat mutatom be, hátha valakinek egyéb használható javaslata lenne hozzá.

Természetesen, ezt már személyesen visszük be hétfőn a PSZÁF-be, remélve, hogy megtaláljuk, azt a személyt, akihez az eredeti beadvány is került, és segíteni is tud.

Az eredeti beadvány, amihez a mostani kiegészítés tartozik, az első részben érhető el.

 

Most pedig a kiegészítése jön, még nyers, formázatlan formában:

 

Beadvány kiegészítés tervezete.

 

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Ügyfélszolgálat
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

 

Kiegészítésül 2007-12-03 levelünkhöz, szeretnénk nagyon sürgős segítségüket kérni, mivel mind a mai napig semmiféle érdemi tájékoztatáshoz nem jutottunk a számunkra ismeretlen okból számlánkra felkerült 53. 608.451.- Ft értékű azonnali inkasszó okáról.

A számlavezető OTP bank, egy hét elteltével a mellékelt faxot küldte számunkra, amelyben csak a folyószámla kivonatról már tudott név, (+ cím, telefon) és számlaszám található.

A megadott címen, telefonon a nevezettet megbízott jogászunk nem tudja elérni.

Megfelelő adatok hiányában, érdemi intézkedéseket nem tudunk kezdeményezni az ismeretlen eredetű inkasszóval szemben.

Mindeközben a számlavezető OTP bank a számlánkra beérkező átutalásokat leemeli, ezzel ellehetetlenítve működésünket, megakadályozva kötelezettségeink teljesítését.

Azért vagyunk kénytelenek Önökhöz fordulni, és azonnali segítségüket kérni, mert a tisztázási eljárás (rendőrségi nyomozás, az azt követő várhatóan bírósági szakasz) hosszadalmas, kivárása a fizetésképtelené tett vállalkozásunkat ellehetetlenítve, annak megszűnését vonja magával.

Ráadásul ezt a furcsa eljárást semmi nem indokolja, mivel a vállalkozásunk, a Földhivatalnál ellenőrizhetően (az OTP bank által is felértékeltetett és tudott), közel 100 millió forint értékű, saját tulajdonú ingatlan vagyonnal rendelkezik, ami akár egy ilyen nagyságrendű „valóságos” követelés fedezetére is elegendő kell, hogy legyen.

Egy későbbi kártérítési eljárásunk nem tudja az eredeti állapotot helyreállítani, sem a vállalkozásban dolgozók és családjuk napokon belül bekövetkező válsághelyzetét megoldani.

2 komment

OTP-és vagy? Menekülj! - kezesség

2008.01.06. 21:06 izomagyú

OTP-és vagy? Menekülj! - kezesség

Mivel ez is kérdés volt, hát itt a kezességvállalás krónikája zanzásítva, hogy követhető legyen. Természetesen a lényeges részek mind benne vannak, és mindenhez dokumentumokkal rendelkezem, vállalom érte, akár a törvény előtti felelősséget is.

 

Mivel ez a blog a nyilvánosságnak készül, és két jelenleg is élő cég gazdasági eseményeiről szól a mostani rész, ezért a cégek valóságos nevei helyett, a beruházási hitelfelvevőt nevezzük Hitelfelvevő Kft-nek, a kezességet nyújtót, meg Kezes bt-nek.

A bank neve, mivel már megemlítettük, marad az eredeti, vagyis OTP Bank.

Történetünk 2001-ben kezdődött, amikor is a Hitelfelvevő Kft egy számára nagy, de pénzügyileg fedezhető beruházásba kezdett. Sajnálatos módon a különböző hivatali eljárások miatt a beruházás nehézkesen zajlott, hosszabb időkre leállt, megakadt, és emiatt az eredeti összeg erősen megemelkedett, így a szorosan kiszámolt költségvetés felborult, és hitelfelvételt tett szükségessé, még 60 millió forint értékben.

Ehhez adott kezességet a Kezes Bt a saját ingatlanával, azzal a gondolattal, hogy a beruházás befejezésével, aminek az összértéke közel 450 millió forint, amiből csak az ingatlan, a banki értékbecslő szerint is 370 millió, és amire természetesen szintén jelzálogjogot jegyzett be a bank, a Kezes bt 100 milliós ingatlanán felül, kérni fogja a kezességének feloldását.

Hitelfelvevő Kft befejezte a beruházást, a Kezes bt kezdeményezte a banknál, hogy vegyék le a jelzálogot a saját ingatlanáról, hiszen az ekkora már 40 milliósra lefogyott hitelre a Hitelfelvevő Kft nagyságrendileg 500 milliós fedezete szerinte elégséges kellett, hogy legyen. A bank ezt megtagadta. Ezzel viszont a Kezes bt további fejlesztéseit is megakadályozta.

Nem tudom, hogy van-e valamilyen határa a fedezet és a kölcsön viszonyában, de az tény, hogy az ilyen túlbiztosítások gátjai lehetnek a normális gazdasági életnek, hiszen ez minimum 10-15-szörös fedezeti nagyságot jelent.

A Hitelfelvevő Kft 2005 februárjában, egy vitás számla és annak rossz kezelése miatt felszámolási eljárásba került, (ami fontos nem fizetésképtelenség miatt!), és a bank felszólította a Kezes bt, teljesen jogosan teljesítésre.

A Kezes bt jogásza felkérte a bankot, hogy először az adóssal próbálja a követelés rendezését lefolytatni, ami meg is történt, és a bank, mint jelzálog jogosult bejelentkezett hitelezőként, ezzel előre került a hitelezői listán, sőt a bank képviselője lett a Hitelezői Választmány elnöke, ami bizonyos felügyeleti jogosítványokkal is jár.

Természetesen ez a pozíció kötelezettségeket is jelent, hiszen a többi hitelező érdekét is képviselnie kellene, ehhez csak neki van igazán joga.

Sajnos a felszámolási eljárásban sorozatos törvénytelenségek, és bűncselemények történtek és történnek most is, emiatt a Hitelfelvevő Kft tulajdonosa hiába rendelkezik az összes jogos követelés kielégítésére elegendő anyagi fedezettel, és jelezte is fizetési szándékát minden hitelező, köztük az OTP bank felé, a felszámolást elrendelő bíró nem engedélyezi a megegyezést a tisztázásig.

Az, hogy ez az ügy idáig jutott, abban pontosan a banknak is benne van a keze, hiszen hiába figyelmeztette és kérte intézkedését, mit Hitelezői választmány vezetőjének, a szintén hitelező Kezes Bt, a bank semmit nem tett, ezzel is elősegítette ezt a törvénytelen állapotot.

Jelen pillanatban, 22 hónappal a felszámolási eljárás kezdete után sincs érvényes indító mérlege a felszámolónak, erre 45 napot biztosít a Csődtörvény, ennek következtében, az első évet lezáró köztesmérleg sem készült el.

Így a hitelezői követelések sem lehetnek érvényesek, mivel csak a benyújtott igények szerepelnek, de azok valóságtartalma ellenőrizhetetlen az adós nem létező mérlegében, ennek folytán a bírói megegyezési tiltás érthető.

Erre hívta fel több hitelező is a Választmány elnökének, az OTP bank kijelölt megbízottjának figyelmét, amire olyan válasz érkezett, hogy a választmány nem működik, és nem is fog.

Mivel a bíró felé viszont azt jelezték, hogy a választmány létező és élő, másik választmányt nem lehet alakítani, az erre irányuló kísérletet a bíróság a már meglévő, és az OTP bank vezette választmány tudatában nem vette figyelembe.

Így a felszámolási eljárás is húzódik, és hiába az adósi szándék a kiegyenlítésre, az nem történhet meg, sőt odáig jutott az ügy, hogy amennyiben a kezesen végrehajtják az összeget, csak olyan mértékben térülhet meg az eredeti adóstól a számára, amilyen be van jelentve, és nem a kamatokkal növeltre, hiszen a követelésre adott és jogvesztő 1 éves benyújtási határidő már rég lejárt.

Ennek megakadályozására a hitelezők részéről Hitelezői választmánynak lett volna lehetősége, élén a bankkal.

Hogy ez miért így történt, arra csak feltételezéseim vannak, amit nem irhatok le, mert az komoly gyanúsítás lenne, de azt sikerült kiharcolnom, hogy végre a mérleg miatt feljelentés születet, igaz, hogy a törvényi 45 napos határidő helyett, mostanában, közel 2 évvel később.

Természetesen ezt sem a bank megbízottja kezdeményezte, bár az elejétől kezdve tudomása volt arról, hogy ez is egy bűncselekmény, hanem e helyett, az őt, a tényekre felhívó Kezes bt ellen lépett.

Az, hogy annak ellenére nem foglalkozott az elvállalt feladatával, a hitelezők érdekének képviseletével a bank, az ő szempontjából talán érthető, hiszen a követelése többszörösen biztosított, mivel megelőzi a többi hitelezőt a sorban (jelzáloggal biztosított követelés), látja mint választmányi elnök, hogy a fedezet a sajátjára megvan, és még ott a kezes is.

 

17 komment

OTP -és vagy? Menekülj!

2008.01.06. 16:22 izomagyú

OTP -és vagy? Menekülj!+friss hír

 

Egy cég, amiben érdekelt vagyok, ezért minden ügyét ismerem, veszélybe került, számlavezető bankja szó szerint szopatja  és ettől kissé kiborultam.

Azt is bevallom, hogy a következő levél kitételével egyúttal abban is reménykedem, hogy valamelyik újságíró figyelmét is felkeltem, aki nem fél az olyan nagyhatalmú banktól, mint a mi legnagyobb lakossági bankunk, az OTP.

De minden fecsegésnél többet mond a következő levél, ami úgy a Fogyasztóvédelemnek, mint a PSzÁF részére is el lett postázva a mai napon:

 

 

 

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Ügyfélszolgálat
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

 Levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777

 

 

Tisztelt PSzÁF!

 

Alulírott Sz. G., mint a F…. Bt (1211 Bp. T…… út 1) képviselője az alábbi panasszal fordulok sürgős segítség kérés céljából Tisztelt Címhez..

 

2007. november 27-én vállalkozásunk az OTP Rt Budai fiókjánál (1124 Bp. Jagelló út 20/A) vezetett 1179500-……… számú bankszámlájáról azonnali inkasszóval minden pénzünket leemelték, mindenféle figyelmeztetés nélkül.

 

Mivel semmiféle tartozásunk, fizetési elmaradásunk nincs, valami tévedésre tudunk csak gondolni, és természetesen először telefonon érdeklődtünk a számlavezető fióknál, ahonnan csak annyi választ kaptunk, hogy Zoltán Ákos számunkra ismeretlen, így elérhetetlen úr nyújtott be az azonnali inkasszót 53. 608.451.- Ft értékben.

Ahogy már említettük, semmiféle elmaradásunk, tartozásunk nincs, ezért már a tudomásunkra jutás napján, elsőbbségi, ajánlott levélben tiltakoztunk a fióknál és érdeklődtünk a pontos okról, az inkasszó kibocsátójáról, mivel a számlánkon lévő befizetésekből a kötelezettségeinket kell rendeznünk, vagyis csak kellett volna, de nem tudtuk a fentiek miatt.

Levelünkre nem kaptunk választ, csak a megküldött bankkivonatból láttuk az azonnali beszedés tényét, és az indok törvényi hivatkozását, ami a végrehajtásról szóló 1994.évi LIII.Tv.82/A törvény.

 

Semmiféle végrehajtási eljárás soha nem indult ellenünk, ilyen vagy csak hasonló nagyságrendű követeléssel nem is találkoztunk, találkozhattunk, tevékenységünk jellege miatt sem, így ezt nem értjük, sőt még utána nézni sem tudunk, mivel a számlavezető OTP Bank levelünkre nem válaszolt, érdemi információt nem adott.

 

Egyetlen nagyobb nagyságrendű kötelezettségvállalásunk létezik, egy másik cég fejlesztési hitelfelvételénél kezességet adtunk, egy szintén az OTP bank által nyújtott kölcsönügyletben, ahol jelenleg is, a bank hitelére megfelelő nagyságú, kb. tízszeres jelzálog biztosíték található a mi kezességünkön kívül is.

Most nem szeretnék kitérni, az ilyen mértékű túlbiztosítások fejlesztésgátló hatásairól.

Ezt a fedezeti vagyont az OTP bank felügyeli ráadásul, és tudomásunk szerint semmiféle olyan új esemény nem történt, legalább is, mint felügyeleti megbízással rendelkező, az OTP Bank Rt ezt nem jelezte, ami a kezesség beváltását ebben a formában, magyarázat és figyelmeztetés nélkül, indokolttá tenné.

Ha mégis, az adott és az OTP Bank Rt. által felügyelt hitelfedezettel kapcsolatban, az utóbbi időkben valamilyen általunk ismeretlen probléma keletkezett volna, akkor is minimum értesíteni kellene a kezest, meghatározni a jelenlegi pontos összeget, azt természetesen igazolni, úgy a bank, mint az adós könyvei alapján, és a rendezés lehetőségeit is tisztázni.

Ebben az esetben, mint felügyeleti jogkörrel rendelkezőt, az OTP Bank Rt felelősségét vizsgálni kell.

Ráadásul az adott kezességben vállalt kötelezettség törlesztésekkel csökkentett összege is több mint 14 milliós nagyságrenddel kisebb, mint a jelzett 53 millió forint, amennyi jelenleg a bankszámlánkat terheli.

Azt hiszem, hogy egy mikró-vállalkozás esetében hosszas nyomozásra nincs időnk, viszont a számláról utalni nem tudunk, napokon belül csődöt jelenthetünk, mivel nem tudjuk teljesíteni pénzügyi kötelezettségeinket, miközben a vállalkozás 15 éves tevékenysége alatt még csak hasonló helyzetben sem volt, tartozásba nem került.

Fennáll annak a veszélye is, hogy évtizedes jó-hírnevünk is csorbul, ami erkölcsi és konkrét anyagi vesztességgel jár.

A bankszámlánk, megalakulásunk óta ugyanaz, az OTP-nél vezetett folyószámla, tehát még azt sem mondhatják, hogy nem ismerik makulátlan jelenünket, és múltunkat a banknál. Más banknál számlát nem vezetünk, és nem is vezettünk soha, így a gazdasági életünk nyitott könyv a számukra.

Ezzel a nemtelen eljárással, egyúttal veszélybe kerül 10 dolgozónk családjának megélhetése is, akik a vállalkozásban dolgoznak, ami napokon belül múlt idővé lesz, hiszen fizetésképtelenség esetén a dolgozóink is elveszítik munkahelyüket, termelni, adót és járulékokat és a beszállítóinkat fizetni nem tudjuk.

Így keletkeznek a körbetartozások, növekszik a munkanélküliség és a gazdasági bizonytalanság, ami az egész gazdaságunk rákfenéje ma már.

Nem tudjuk elképzelni, hogy ezt egy pénzintézet, ráadásul az ország legnagyobb bankja megteheti, hiszen innentől kezdve egyetlen ügyfelük ott kezelt pénze nincs biztonságban.

 

 

Budapest 2007-12-03

 

 

 

                                                                       Tisztelettel:

 

                                                                                  Sz. G.

+ friss hír

Most 5 perce felhívtak minket a bankfiókból, és levelünkre a következő információt adták:

A banknak nincs tájékoztatási kötelezettsége, és különben sincs információja a beszedési megbízást elrendelő határozatról, csak a névből, akinek a számlájára került, és kerül folyamatosan a beérkező pénzünk tudja, hogy az egy végrehajtó neve, aki a listájukon is rajta van. Megadta a hivatalos vonalas számát, ahol senki nem vette fel a telefont.

 

 

145 komment

Címkék: otp szemétségek banki enyúlás

süti beállítások módosítása