Most a képzelet segítségével, és némi múltbéli riporteri gyakorlattal, megpróbálom bemutatni, hogy milyennek is szeretném olvasni, látni, hallani ezt a témát, miközben elvonatkoztatunk a konkrét esettől, és kiemeljük azokat a részeket, amik mindenkit érinthetnek és bánthatnak.
Természetesen feltételezem, mint virtuális riporter, hogy sikerül megnyernem válaszadónak a bankfelügyeletet, az érintett bankot, egy államigazgatási jogi szakembert, hogy a most következő kérdésekre a nyilvánosság előtt válaszoljanak:
igaz-e az, hogy hamis biztonságról beszélnek az embereknek a bankrendszerrel kapcsolatban? (ez akkor is érdekes, ha nem általános, hanem egy adott bankról beszélünk most, az OTP-ről)
Igaz-e, hogy a bankok pénzügyi erejüknél fogva felhatalmazást kaptak az alkotmány, vagyis a meglévő törvények egyedi értelmezésére, belső rendelkezés általi felülírására?
Mennyire általánosak ezek a gyakorlatok a bankok működésében?
Melyik az erősebb hatalom, az Országgyűlés, vagy a banki apparátus?
Mennyi az esélye egy vállalkozásnak, ha egy nagybank, mint pl. az OTP az esetünkben, ki akarja készíteni?
Alkalmas-e a magyar igazságszolgáltatás megvédeni az egyént egy bank törvénytelen támadásától?
Ez az államapparátusos felvetés, már csak azért is izgalmas, mivel minden vállalkozás a törvény erejével van kényszerítve a banki szolgáltatások igénybevételére.
Ilyenkor felmerül a kérdés bennem, hogy ha egy bank tönkreteszi a vállalkozást, és mondjuk nem tud helytállni a kártérítésben, akkor a kényszerítő intézkedések meghozója perelhető-e kártérítésre?
